Az Áprily Lajos Vers- és Prózamondó Verseny története

Az Áprily Lajos Országos Református Középiskolai Vers- és Prózamondó Verseny

A Magyarország összes református középiskoláját érintő megmérettetést először 1995-ben rendezte meg az ezzel megbízott Baár-Madas Református Gimnázium. Nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen a névadó Áprily (Jékely) Lajos, költő, műfordító ennek az intézménynek volt tanára és 1934-től 1943-ig igazgatója. (1)

Kezdetek: az Áprily Alapítvány létrehozása

Áprily Lajos tanári személyisége oly meghatározó volt diákjai számára, hogy a költő születésének századik évfordulóján, 1987. november 14-én egy alapítvány létrehozásával tisztelegtek emléke, munkássága előtt. (2)  Az Áprily Lajos Alapítvány célja szavalóversenyek, irodalmi pályázatok kiírása, a költő életművének és a magyar költészet egészének megismertetése, népszerűsítése.

Az Alapítvány kizárólagos javadalmazottja 1987 és 1990 között az ekkor még egyetlen református középiskola, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma volt. Az 1990-91-es tanévtől a kuratórium a kedvezményezettek közé emelte az újraindult Baár-Madas Református Gimnáziumot is, hogy a két iskola együtt ápolja a költő emlékét. Az 1994-95-ös tanév hozta meg a teljessé válást: ekkor terjesztette ki tevékenységét az Alapítvány az összes magyarországi református középiskolára. Ettől kezdve a verseny neve: Áprily Lajos Országos Református Középiskolai Vers- és Prózamondó Verseny.

Az újra módosított alapító okirat szerint az alapítványi alaptőke hozadékának 90 százalékát kell évente az országos szavalóverseny díjaira és jutalmaira fordítani. Az alaptőkét és az Áprily Lajos Alapítvány ügyeinek kezelését ekkor áthelyezték Debrecenből Budapestre, a Baár-Madas Református Gimnáziumba, de a verseny évenkénti kiírása és a témák meghatározása továbbra is az Alapítvány kuratóriumának joga és feladata maradt.

A verseny célja

Dr. Kovács Gáborné, az Áprily Alapítvány korábbi elnöke így fogalmaz: „A verseny célja a hit és kultúra megbonthatatlan harmóniájának tudatosítása, az értékközpontú nemzettudat és az Isten kegyelméből élő ember hitélményének erősítése. Nemzeti örökségünk, hagyományaink élővé tétele, s az irodalom sajátos eszközei révén a megszólalás felelősségének és a romlatlan magyar nyelv tudatos használatának nevelése. (3)

Ezek a mondatok kötelezik a kuratóriumot is arra, hogy évenként olyan témákat jelöljenek ki, amelyek méltók ezen hagyományokhoz, mégis közel állnak a diákokhoz.

A verseny menete

Az Áprily Szavalóverseny két fordulóból áll. Az őszi versenykiírást követően a részt vevő iskolák megszervezik a saját házi selejtezőjüket, ahonnan a két legjobb diákot küldhetik az országos döntőre. A döntő rendezésére jelentkezhetnek az iskolák, de minden ötödik évben az Alapítványnak otthont adó Baár-Madas látja vendégül a versenyzőket.

A versenyen minden indulónak két művet kell előadnia. A témákat az Alapítvány a versenykiírásban határozza meg, általában egy szerzőt és egy tágabb témát jelölve ki a szavalóknak. A kuratórium döntése értelmében az Áprily Lajos születésének (1887) és halálának (1967) öttel osztható számú évfordulóinak évében a verseny egyik kötelező műve egy szabadon választható Áprily-vers kell legyen.

A produkciókat szakmai zsűri pontozza. Az Alapítvány fontosnak tartja, hogy olyan színészeket, nyelvműveléssel foglalkozó szakembereket, rádióbemondókat ültessen a „bírói” székbe, akik a mindennapjaikban is a szép, tiszta beszéd követei. A páratlan számú döntőbizottság a szavalatokat a megadott szempontok alapján, 0 és 10 pont közti skálán értékeli. Végül arany, ezüst és bronz oklevéllel, könyv- és pénzjutalommal díjazza, illetve dicséreteket oszt.

Hagyományosan minden versenyen van közönségdíj, amelyet a jelenlévők (versenyzők, felkészítők és a nézők, akik közé beletartoznak magánemberként a zsűri tagjai is) titkos szavazással ítélnek oda egy versenyzőnek.

Kántor Szilvia
az Áprily Alapítvány kuratóriumi tagja